Fúvós hangszerek
Fafúvós és rézfúvós hangszerek széles választéka Részletek
Billentyűs hangszerek
Kiváló minőségű billentyűs hangszerek Részletek
Pengetős hangszerek
Válogasson pengetős hangszereinkből Részletek
Vonós hangszerek
Sokféle vonós hangszer, kedvező áron
Ütős hangszerek
Ütős hangszereink ütős árban kaphatóak nagy választékben
Hangtechnika
Hangtechnikában nem ismerünk lehetetlent !
Fénytechnika
Tekintse meg fénytechnikai kínálatunkat
Népi és egyéb hangszerek
A speciális igények kielégítésére
Kották
Kották minden mennyiségben
Termékek
Fúvós hangszerek

Kedves Látogatónk!

Ezeken az oldalakon a fúvóshangszerekkel kapcsolatos információkat, érdekességeket olvashatja.

Írjon, ha bármi érdekli, esetleg lenne Önnek is közérdekű megjelenésre érdemes írása.

Kompenzációs rendszer

- a tiszta, teljes kromatikus hangsorért -

A rézfúvós hangszerek megegyeznek abban, hogy alapjában véve mindegyikük egy darab cső, melyet a játékos, ajkainak rezgetésével szólaltat meg.  Ahhoz, hogy ne csak a cső alaphangja és azok felhangjai legyenek megszólaltathatóak, a rézfúvós hangszereket szelepekkel - illetve gyorsan mozgatható hangolóval (harsona) - látták el, melyek segítségével már alkalmassá váltak a kromatikus játékra.

A szelepek működése azon a rendkívül egyszerű fizikai tényen alapszik, mely szerint, ha növeljük a cső – és ez által a rezgő test – hosszúságát, mélyebb hangot tudunk megszólaltatni. Ezért aztán minden szelephez kapcsolódik egy-egy toldalékcső.  Ha a dugattyút lenyomjuk, a levegő keresztül halad ezen a toldalék csövön, megnövelve ezzel a hangszer hosszát, ami által mélyebb hangot kapunk.  A szelepekhez tartozó hangoló csövek hossza különböző, így mindegyik szelep eltérő mértékben növeli a hangszer hosszúságát, ezáltal a hang mélységét is.  A 2. dugattyú fél hanggal, míg az 1. egy egésszel mélyíti az alaphangot.  A 3. három fél hanggal, azaz egy kis terccel, végül a 4. dugattyú öt fél hanggal, vagyis egy tiszta kvarttal mélyebb megszólaltatást tesz lehetővé.

Akusztikai vizsgálatok kimutatták, hogy ha fél hanggal mélyebben akarunk játszani, hozzávetőlegesen 6%-al kell megnövelnünk a légoszlop hosszát. (5.8823529411 %)

Az egyszerű matematikai levezetés kedvéért vegyünk alapul egy 100 cm csőhosszúságú hangszert.  Ez valamivel kevesebb, mint fele az euphonium csőhosszúságának.  (1. ábra)

Kompenzációs rendszer

- a tiszta, teljes kromatikus hangsorért -

A rézfúvós hangszerek megegyeznek abban, hogy alapjában véve mindegyikük egy darab cső, melyet a játékos, ajkainak rezgetésével szólaltat meg.  Ahhoz, hogy ne csak a cső alaphangja és azok felhangjai legyenek megszólaltathatóak, a rézfúvós hangszereket szelepekkel - illetve gyorsan mozgatható hangolóval (harsona) - látták el, melyek segítségével már alkalmassá váltak a kromatikus játékra.

A szelepek működése azon a rendkívül egyszerű fizikai tényen alapszik, mely szerint, ha növeljük a cső – és ez által a rezgő test – hosszúságát, mélyebb hangot tudunk megszólaltatni. Ezért aztán minden szelephez kapcsolódik egy-egy toldalékcső.  Ha a dugattyút lenyomjuk, a levegő keresztül halad ezen a toldalék csövön, megnövelve ezzel a hangszer hosszát, ami által mélyebb hangot kapunk.  A szelepekhez tartozó hangoló csövek hossza különböző, így mindegyik szelep eltérő mértékben növeli a hangszer hosszúságát, ezáltal a hang mélységét is.  A 2. dugattyú fél hanggal, míg az 1. egy egésszel mélyíti az alaphangot.  A 3. három fél hanggal, azaz egy kis terccel, végül a 4. dugattyú öt fél hanggal, vagyis egy tiszta kvarttal mélyebb megszólaltatást tesz lehetővé.

Akusztikai vizsgálatok kimutatták, hogy ha fél hanggal mélyebben akarunk játszani, hozzávetőlegesen 6%-al kell megnövelnünk a légoszlop hosszát. (5.8823529411 %)

Az egyszerű matematikai levezetés kedvéért vegyünk alapul egy 100 cm csőhosszúságú hangszert.  Ez valamivel kevesebb, mint fele az euphonium csőhosszúságának.  (1. ábra)

1. ábra

Ha lenyomjuk a 2. szelepet, a cső hosszát 6 cm-rel növeljük (6% X 100) és a hangolás fél hanggal mélyebb lesz.   A teljes csőhosszúságunk most már 106 cm.  (2. ábra)

2. ábra

Ha újabb fél hanggal mélyebbet szeretnénk elérni, akkor hangszerünket további 6.36 cm-rel kell meghosszabbítanunk, (6% X 106) amely így már 112.36 cm lesz.  (3. ábra)

3. ábra

További 6.74 cm hozzáadásával (6% X 112.36) még egy fél hanggal lejjebb szállíthatjuk a hangolást.  Ekkor a cső teljes hossza 119.1 cm.  (4. ábra)

4. ábra

Ahogyan azt a fenti adatokból leolvashatjuk, a 100 cm csőhosszúságú hangszerünk hosszát dugattyúk alkalmazásával a következőképpen növelhetjük:

1. szelep: + 12.36 % 2. szelep: + 6 % 3. szelep: + 19.1 %

Amíg külön-külön használjuk a dugattyúk bármelyikét, azok pontosan a tiszta intonációhoz szükséges hosszúsággal növelik meg a hangszer hosszát.  A problémák akkor merülnek fel, ha két, esetleg három szelepet használunk egyszerre. Nézzünk erre is egy egyszerű példát.

A 3. dugattyú alsó helyzetében a cső hossza 119.1 cm.  Szeretnénk egy nagy szekunddal mélyebb hangot játszani, amihez további 14.7 cm-rel kellene megnövelnünk a hosszúságot.  Lenyomjuk hát az 1. dugattyút is, ám ezzel a lépéssel csak 12.36 plusz cm-t kapunk a szükséges 14.7 helyett.  Láthatjuk tehát, hogy az 1 & 3 fogáskombinációval a kívántnál magasabb intonációt érünk el.  A 2 & 3 is kissé magas, míg az 1 & 2 & 3 kombináció már negyed hanggal magasabb a hat félhangos lépésnél.  A trombitánál ezt a problémát áthidalták a 3. szelep gyorsan mozgatható hangoló csövével, de az euphonium és a tuba esetében ez sokkal nehezebben lenne megvalósítható.

Még komolyabb a probléma a 4 szelepes hangszerek esetében. A 4. szelep arra a célra szolgál, hogy öt félhanggal leszállítsa a hangolást, vagyis pontosan 33.8 százalékkal hosszabbítja meg a csövet, ezzel kiváltja a hamis 1 & 3 kombinációt.  Még a 2. és 4. dugattyú együttes használata is megfelelő helyettesítése az 1 & 2 & 3 fogáskombinációnak.  Azonban az ennél mélyebb hangoknál már súlyosabb gondok lépnek fel.  Példának okáért, a 4. szelep használatával a cső 133.8 cm hosszú.  Egy egész hangos lépésért további 16.5 cm-re volna szükségünk, de az 1. szelep használatával csak 12.36 cm -t kapunk, a 2. szelep további hozzáadásával viszont már 18.36 cm a plusz hossznövekedés.  Az első esetben az intonáció nagyon magas, míg a második esetben kissé alacsony.  Ahhoz, hogy a nyitott 4. szeleppel játszott hangot további 6 félhanggal (bő kvart) mélyíthessük, további 55.9 cm-re lenne szükségünk.  Sajnos azonban az 1., 2. és 3. szelep együttes alkalmazásával csak 37.46 cm-t kapunk, amellyel egy kicsit kevesebb, mint 5 félhanggal (nem egészen tiszta kvart) vagyunk csak mélyebben a nyitott 4. szeleppel megszólaltatott hangnál.  Emiatt a nem kompenzált euphonium nem képes a kontra H (hangzó) megszólaltatására, és a nagy C, Db, D, Eb, E hangok sem teljesen tiszták, de az intonációs problémákat itt még a felsőbb oktávtól eltérő, különféle fogáskombinációkkal elfogadhatóvá lehet tenni.

Ha egy euphonium játékos - vagy tubás - szeretné a mélyebb regiszterekben is használni a teljes kromatikus skálát, akkor számára a kompenzációs rendszerű hangszer a legjobb választás.

De mi is az a kompenzációs rendszer valójában?  Miben különbözik a „hagyományos” 4 szelepes hangszerektől?

A „British-style” kompenzált euphoniumot David Blaikley fejlesztette ki 1874-ben. Ennél a rendszernél a 4. dugattyú hangoló csöve visszavezeti a levegőt az első három szelephez, így ha az ezek bármelyikével kombináljuk, a levegő automatikusan egy plusz kitérőt tesz, és az extra kompenzációs toldalékokon áthaladva folytatja útját, hozzáadva ezzel a hangoszlophoz azt a szükséges plusz hosszúságot, amely a tiszta intonációhoz szükséges.

Vizsgáljuk meg a következő négy ábrán látottakat, hogy könnyebben megérthessük a rendszer működésének lényegét.

Az ötödik ábrán az első szelep nyitva van, így a levegő átáramlik a hangoló toldatán is.  Itt még nem történik semmi különös, ebben a helyzetben ez egy „sima” 3 dugattyús hangszernél is így alakulna.

5. ábra

A hatodik ábrán a negyedik szelep van nyitva, a levegő így a négyes gép hangoló toldatán keresztül hagyja el a hangszert.  Még ebben a szituációban sincs különbség a kompenzált ill. a nem kompenzált hangszer intonációjában.

6. ábra

Az igazi különbséget a hetedik ábrán figyelhetjük meg.  Itt az első és a negyedik szelep van nyitva.  A levegő áthalad az első és a negyedik szelep hangoló toldatán, amely visszavezeti az első dugattyúhoz, ahol keresztül megy annak kompenzációs toldatán is, mielőtt a tölcsér felé venné az irányt.  Ebben a fogáskombinációban már hallható az intonációs különbség a kompenzált ill. nem kompenzált hangszer között.  A légoszlop hossza a kompenzációs toldat miatt itt hosszabb, ezáltal tisztán játszható az adott hang.

7. ábra

A nyolcadik ábrán az összes szelep nyitva van, így a levegő keresztülmegy minden hangoló toldaton és kompenzációs járaton.  Ennél a fogáskombinációnál a kétféle hangszer intonációja között már több mint fél hang a különbség.  A korábbi matematikai számításainknál már szót ejtettünk arról, hogy a 4. szelep használata mellett további 55.9 cm-re lenne szükségünk, hogy egy bő kvartot léphessünk lefelé, de az 1 & 2 & 3 kombináció csak 37.46 cm-rel tud segíteni.  Nos a kompenzációs toldatok pont ezt a hiányzó 18.44 cm-t teszik hozzá a hosszhoz, természetesen a hangoló toldatok egymáshoz viszonyított hosszának arányában.

8. ábra

Az „üres” fogástól lefelé haladva az első öt fogáskombinációhoz (2; 1; 3; 2&3; 4) nem járul kompenzálás, mivel az intonáció megfelelő. Azonban a következő hat kombinációban (2&4; 1&4; 3&4; 2&3& 4; 1&3&4; 1&2&3&4) már szükség van a kompenzációra, máskülönben ezek a hangok, ahogyan haladunk lefelé, úgy válnának egyre használhatatlanabbá.

E rendszer segítségével már játszható a kontra h, így a teljes kromatikus hangsor, a mély regiszterben is.  A kompenzált hangszerek további előnye, hogy az alsóbb oktávokban is használhatjuk a jól megszokott fogáskombinációinkat.

A kilencedik és tizedik ábrán megfigyelhetjük, hogy a kompenzált valamint a nem kompenzált hangszeren hogyan alakulnak a fogáskombinációk a kis, illetve a nagy oktávban.  Vegyük alapul a kis desz hangot, amelyet 2 & 3-as fogással szólaltatunk meg.  A nagy Desz-hez a kompenzált hangszeren elég csak hozzávenni a 4. dugattyút, míg a nem kompenzált változaton hozzávetőlegesen ugyanez a hang az 1 & 3 & 4-es fogással játszható.

9. ábra

Láthatjuk, hogy ebben az oktávban a kétféle hangszert összevetve nincs különbség a fogások között.

10. ábra

A nagy oktávban már észrevehetjük a különbséget a vizsgált hangszer között.  Az aláhúzott fogáskombinációk eltérnek a felsőbb oktávban használandótól, mindamellett e hangok intonációja nem tökéletesen tiszta, továbbá - mint azt már korábban említettük - a kontra H nem szólaltatható meg a nem kompenzált euphoniumon.

Ha tubás szemszögből vizsgáljuk a kérdést, akkor láthatjuk, hogy van néhány kiemelkedően jó, nem kompenzált hangszer is a piacon, amelyek többsége 5-6 szelepet alkalmaz, hogy elég alternatívát kínálhasson a teljes kromatikus hangsor tiszta megszólaltatására.  Azokkal a hangszerekkel szemben a kompenzációs rendszer egyik előnye épp az egyszerűsége.

A 4. dugattyú elhelyezése

Míg számos hangszergyártó közvetlenül a harmadik dugattyú mellé építi be a negyediket, addig más készítők, pl. a Besson, Hilsbrunner, Sterling – Perantucci, középmagasságban, a hangszer jobb oldalán helyezik el. (11. ábra) E változaton a bal kéz mutatóujja működteti a 4. szelepet, melynek megváltozott elhelyezése nem csupán a jobb kéz kisujjának relatív gyengeségével magyarázható, de összefüggésben van a kompenzációs rendszerrel is.

Az euphonium alapjában véve kónikus hangszer, ami azt jelenti, hogy a csövének furata majdnem folytonosan bővül a fúvókától egészen a tölcsérig. Fontos kivétel ez alól az első, második és harmadik dugattyú, melyeknek belsejében a cső átmérője állandó. Azonban a negyedik szelep különálló elhelyezése lehetővé teszi a harmadik és negyedik dugattyút összekapcsoló cső furatának fokozatos bővítését, amíg az megközelíti a negyedik dugattyút, majd azon áthaladva visszakanyarodik az első három szelep felé.

Például a Sterling - Perantucci euphonium esetében a cső átmérője (furata) a második dugattyúnál mérve 0.592” (inch).  Ugyanitt a kompenzációs toldatnál már 0.630” a belső átmérő, amely a negyedik szelephez visszavezető csőszakaszon eléri a 0.670 inchet.

A furat folyamatos szélesedésének biztosítása ezen a csőszakaszon, kedvezően befolyásolja a hangszer hangtulajdonságait.

Rendelési információk